Első trimeszter

Titokban minden megváltozik.

Az én várandósságomról azt kell tudni, hogy én a bábai gondozást és az otthonszülést választottam. Már a várandósságom előtt kinéztem magamnak egy bábapraxist és, mint szülésznő oda jártam tanulni.

1 hónappal később pedig már kismamaként érkeztem.

Szuper előadások, jó beszélgetések, személyes figyelem, számomra ezt jelenti a bábai gondoskodás.

A bábák szülésznő végzettséggel rendelkeznek. Azon kívül még elég sok kritériumnak kell megfelelniük, hogy otthonszüléseknél jelen lehessenek. A bábák végigkísérik a várandósságot, meghallgatnak, tanácsokkal látnak el, és bizonytalanságok esetén megnyugtatnak. Aztán, mikor elérkezik az idő a vajúdáskor és a szüléskor is ők vannak velünk és ők kísérik végig az eseményeket. Rajtuk kívül természetesen bárki jelen lehet. A gyermekágy ideje alatt is segítenek és bármilyen kérdéssel, bizalommal fordulhatunk hozzájuk.

Az első három hónap a titkolózás ideje. Nagyon izgalmas. Az egész világ megváltozik. Csak nézel körbe, hogy, de érdekes minden, és mindeközben bennem növekszik egy kis élet. Az öröm és a bizonytalanság elég gyakran váltja egymást.

Kicsi Borsószem Boldizsár

Komolyan két csík jelent meg?

Tényleg itt van bennem egy kis növekvő emberke?

Vajon minden rendben vele?

Hova illeszkedhetett be?

Vajon hogy nézhet ki?

Mit tehetek, hogy neki jobb legyen, és, hogy jól fejlődjön?

Mit ne tegyek, nehogy valami baja legyen?

Mi van akkor, ha valami olyat teszek, ami neki nem jó?

Mikor mondhatom el az egész világnak, hogy ilyen nagy csoda történhetett velem?

Nagy öröm, hogy megtaláltam azt a férfit, akivel bármennyi gyermeket szívesen vállalnék, mert tudom, hogy a problémáink közösek és meg tudjuk osztani őket, és egyikünk terhe se nagyobb, mindent közösen viszünk. Ezért ezeket a kérdéseket is mindig próbáltam megosztani vele és legtöbbször nagyon jó dolgokat tudott mondani, néha megnyugtatott, néha megnevettetett.

Az első trimeszterben, csak a családom és a legközelebbi barátaim tudtak a várandósságomról. Közben egyetemre jártam, és a szülőszobai gyakorlatra is.

A végén már kigombolt nadrággal, mert leülni már nem tudtam a kis növekvő pocakomtól.

Nagyon élveztem ezt az időszakot.

A szülőszobán már választanunk kellett, hogy kitől szeretnénk tanulni. És szerencsére én megtaláltam ott azt, akire teljesen fel tudtam nézni, és aki szintén bábai szemlélettel gondoskodik a kismamáiról. Én tőle tanultam és közben rájöttem, hogy ha esetleg mégsem otthon fogok szülni, mert bármi oknál fogva kórházba kerülök, akkor őt szeretném magam mellé, mert nála nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és kedvesebb embert nem ismerek.

Ezért egyik nap megkértem, hogy egy kicsit jöjjön, akarok tőle kérdezni valamit. Amikor megkérdeztem, hogy ha arra kerül a sor, lenne-e a szülésznőm elérzékenyülve mondta, hogy persze!

Szóval ő volt az egyik kemény mag a várandósságom alatt, a többi, a bábák és az édesanyám. Őket mindig lehetett hívni.

Volt olyan, hogy este 11-kor telefonáltam, és a lehető legnyugodtabb, legtermészetesebb hangon válaszoltak a kérdéseimre. Ez olyan biztonságérzetet adott.

Az egyetlen kötelező nőgyógyászati vizsgálat után, amikor is megállapítják a várandósságot:

- el kellett mennem a védőnőhöz,

- a kórházban teljes vérkép, HBsAg- szűrés, VDRL, vércsoport meghatározás,

- vizeletvizsgálat,

- vérnyomás mérés, Doppler készülékkel szívhang hallgatás.

- fogorvosi vizsgálat, én erre bevallom őszintén nem mentem, mert semmi problémám nem volt

- ezután már csak a 11-13 heti kötelező ultrahang vizsgálat van. Ezt szonográfus is végezheti, ezért én minden genetikai UH vizsgálatra szonográfushoz mentem.

Felfoghatatlanul csodálatos élmény volt hallani a kicsi Borsószem szívverését.

Több nőgyógyászati vizsgálat a várandósság alatt nincs, ha alacsony rizikójú a kismama és nincs semmilyen nagyobb panasza.

Általános első trimeszteri tünetek, amik nálam jelentkeztek:

11. hét

- has puffadás

- a gyümölcsöket, zöldségeket, magokat, gyümölcsleveket nagyon kívántam.

Egyik nap teljesen rám tört, hogy baracklevet kell innom. A héten legalább kétszer kívántam spenótot, sóskát, vagy brokkolit, amikre utólag kiderült a Folsav tartalma miatt volt szüksége a szervezetemnek.

- furcsa érzelmek,

Biztos, hogy készen állok én erre? A megfelelő férfit találtam meg? Én hol tartok az életben?

Minden teljesen meg fog változni és ez egy kicsit ijesztő.

- eddig se voltam túl visszafogott, de most valahogy még erősebben tudtam kiállni magamért és határozott véleményem volt mindenről

- szexuális vágy fokozódás

- furcsa keserű szájíz, ami miatt egy héttel az után, hogy megtudtam, hogy babát várok, egyáltalán nem kívántam a kávét

- émelygés, buszon brutális hányinger

- minden reggel arra kelek, hogy pisilnem kell

- kis bizsergő érzés az alhasamban, ami olyan, mint egy mini menzesz fájdalom

A bábákhoz továbbra is jártam a felkészítő tanfolyamokra, bár itt még nagyon azt éreztem, hogy ráérek és még nagyon lekötött, hogy az iskolát elrendezzem, a vizsgálatok meglegyenek, mi lesz ezután, mikor és hogy fejezem be az egyetemet?

Egy kis füzetben néha leírtam, hogy mit tapasztalok, amit nagyon jó visszaolvasni. Mindenkinek ajánlom, hogy néha jegyzeteljen a várandósság alatt és szülés után nézze meg.

„A gondolataim folyamatosan a testemben történő változások körül forognak.

Miért kérdezi meg bárki, aki tudomást szerez a dologról, hogy mi lesz a neve és, hogy fiút akarok-e vagy lányt?

Még fel sem fogtam, hogy ez tényleg igaz és még mindig van bennem félelem, hogy remélem, egészségesen fejlődik odabent. Az meg, hogy fiú vagy lány, teljesen mindegy lenne, mert mindkettőt ugyanúgy szeretném.

Miért mondják, hogy nem emelhetnek, és nem fürödhetnek a kismamák az első 3 hónapban?

De én szeretek fürdeni és jól is esik. Ráadásul sokkal rosszabb fázni, mint jól megmelegedni egy nagy kád vízben.

Bevásárolni meg muszáj. A régi nők, vagy a sokgyerekes anyukák is cipeltek és még néha azt sem tudták, hogy várandósok.

Valahogy van bennem egy nyugodt, beteljesülés érzés. Máshogy látom a világot, a szaktársakat, a nőket.

Reggelente kipattanok az ágyból, frissebb vagyok, de napközben azért eléggé elfáradok.

Boldi akkora, mint ez a kismanó

Már két hete tudom az eredményt. Sok minden cikázik a fejemben. 

A nadrágomat már ülve nem tudom begombolni. Néha érzek a petefészkemben egy kis bizsergést, a méhem felett néha kicsit húzódik. Ezen kívül az émelygés szinte mindennapos, de nem elviselhetetlen. Az ételek kívánása olyan, mintha tényleg arra lenne szükségem. Sok zöldséget, sok gyümölcsöt eszek, viszont a kenyeret, tésztát nem annyira kívánom. 1 hete minden reggel csak müzlit kívánok, szendvicset nem.

A döntéseim nyugodtabbak, határozottabbak. Nem kérdés, hogy ha melegem van, levegyem-e a pulcsim, ha éhes vagyok eszek, ha menni akarok valahova, megyek.

A várakozás, hogy végre túl legyek ezen a 3 hónapon még mindig kicsit nehéz. Érdekel, hogy jól van-e, és itt marad-e velem ez a kis ajándék baba. Végre el akarom mesélni mindenkinek.

Most már fáradtabb vagyok, nehezen ébredek és mindig arra, hogy pisilnem kell. Talán kicsit fel is vagyok fázva, remélem egy kis tea és tőzegáfonya segít."

"10 hetesen elmentünk a férjem családjához. Előtte elég fárasztó hetem volt. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt egy kis pihenés, itt még nem tudtak a várandósságomról.

Lefekvéskor még egy utolsó pisilés, de valami nincs rendben. 

Egy kis vérzést vettem észre.

Hirtelen elöntött a forróság, utána kirázott a hideg. Nagyon megijedtem és egy kicsit elbizonytalanodtam.

Ez mitől lehet? Minden rendben vele? Vagy ez valami nagyon rosszat jelent?

A férjem próbált megnyugtatni, de nem sokat aludtam aznap éjjel. Kértem a családomat, hogy imádkozzanak értünk. Másnap felhívtam a szülésznőt, a bábákat és azt mondták, hogy ez nem feltétlenül jelent rosszat. Pár nappal később egy nagyon kedves nőgyógyásszal is beszélgettem erről és ő is teljesen megnyugtatott. Ez a pecsételő vérzés másfél hét alatt teljesen megszűnt. ”

Most már tudom, hogy a 8-12 hét között a méhlepény beágyazódásának a jele is lehet az enyhe pecsételő vérzés. És a várandósok 60%-a vérzik a 9 hónap alatt.

De minden esetben fényt kell deríteni a vérzés okára és az sem mindegy, hogy milyen erősségű, milyen színű és állagú, ezért mindig meg kell kérdezni egy szakembert!

A 12. heti ultrahangon szerencsére mindent rendben találtak és ez nagyon jó érzéssel töltött el minket. Ekkor még úgy gondoltuk, hogy nem szeretnénk tudni a baba nemét, ezért még nem árulták el. Nagyon izgalmas volt találgatni, hogy fiú lesz-e, vagy kislány.

Itt kérdezte a szonográfus, hogy szeretnék-e kombinált tesztet, amivel azt vizsgálják, hogy van- e bármilyen genetikai rendellenessége a kisbabámnak. Én ezt nem kértem. Már előtte átbeszéltük a férjemmel ezt a kérdést, mi akkor is szeretnénk és várjuk őt, ha nincs rendben valami.

A második trimeszter hamarosan érkezik.